péntek, február 13, 2009

Réges-régen egy messzi-messzi...

... városkában leérettségiztem. Készültem a nagybetűs életre. Ekkor láttam a Tőzsdecápák című filmet. Megragadott Bud Fox és Gordon Gekko összefonódó sorsa, és későbbi harca.
Akkoriban még éppen fősulira készülődtem és arról ábrándoztam, hogy talán egyszer majd én is abból élek majd, hogy a tőzsdén keresem a pénzemet. Mivel programozónak készültem, lelki szemeim előtt már láttam az akkoriban még csak IBM PC néven emlegetett méregdrága számítógépet, ahogyan a monitoron (én nem a TV-n, mint a C64 esetében) éppen az árfolyamokat nézegetem és lázasan telefonálok nyomógombos otthoni telefonomon.
Ez 20 évvel ezelőtt történt.

De nem így történt.
Lediplomáztam és egy jó nevű telekommunikációs cégnél dolgoztam, akkoriban jó állásnak számított. Felbolydult az ország, amikor híre ment, hogy a kárpótlási jegyeket be lehet váltani részvényekbe, amikor éppen MOL és MATÁV részvények kibocsájtása volt.
Nyitottam egy bankban én is tőkeszámlát és vettem pár részvényt a megtakarított pénzemen. Az árak csak fölfelé mentek, így jól jártam. Ám amikor az ezredforduló tájékán lefelé is mentek az árak, gyorsan megszabadultam részvényeimtől, az akkor már interneten is működő kereskedő szoftverrel.

Azóta csak pénzügyi alapokba mertem fektetni, mert annyira kockázatosnak ítéltem meg a részvénypiacot. Próbáltam mindenféle könyveket olvasni erről, de mind olyan száraz volt, hogy az első oldalak után felhagytam vele.

Egészen 2009. február 7-ig nem történ semmi. A bróker irodánál a számlám még megvan, a minap kaptam az értesítőt, ami az adózáshoz kell. Minden hónap mellett hatalmas "0"-k vannak. Semmit sem fektettem be az elmúlt években.
Ezen a bizonyos február 7-én viszont minden megváltozott.

2008. novemberében kezdődött. Elhatároztam, hogy egy kicsit többet fogok megtudni a PÉNZ-ről. Mert hogy semmit sem tudok róla. Illetve a működéséről. Rátaláltam Robert T. Kyosaki könyveire, elkezdtem őket olvasni. Közben az interneten ismét a tőzsdézésről kerestem okosító cikkeket.

Találtam egy Tőzsdeiskola nevű weboldalt (www.tozsdeiskola.hu). Azt hirdették, hogy ők jól megtanítanak tőzsdézni. Feliratkoztam a hírlevelükre, de a meghirdetett tanfolyamokra már eszemben sem volt elmenni borsos ára miatt.

2009. február 7-én azonban nyílt napot tartott a Tőzsdeiskola. Elmentem.
Az előadó (Horváth András, tőzsdeszakértő és tőzsdekutató) olyan előadást tartott, amire egész eddigi életemben vártam. Néhány egyszerű mondatban elmesélte hogyan kell tőzsdézni. Eddig semmi különös... Na, de meg is mutatta!!! Élő példákon keresztül.
Az előadáson végig azt hangoztatta, hogy a tőzsdézés olyan, mint az autóvezetés. Ha ismeri az ember a szabályokat és be is tartja őket, akkor nem kockázatos dolog befektetni. És még csak sokba sem kerül...

Visszakaptam Horváth Andrástól a 20 éve eltemetett álmomat. Jelentkeztem a tanfolyamra és már meg is kaptam az értesítést, hogy felvettek. Jövő héten befizetem az árát és elkezdődik életem eddigi legnagyobb kalandja! Egy teljesen más világba fogok bekerülni, egy olyanba, amit mindig is tisztelettel, csodálattal és nem kevés misztériummal kezeltem.
Megkapom a kulcsot ehhez a világhoz. Bárhogyan is, de most megváltozik az életem, ha másképpen nem, akkor a szemléletemben, bár én leginkább az anyagi helyzetem jelentős javulását várom ettől.

Ha sikerül és ebből élhetek, a világon a legboldogabb ember leszek! Az az ember, aki többé nem aggódik a jövője miatt, aki néhány éven belül teremt annyi pénzt, amennyi elegendő lesz a családja számára, jól lehet, még barátnője sincs jelenleg. (pár jelölt azért akad... :))
Megszabadulok a pénzhiány okozta aggodalomtól és mivel a nagybetűs életbe lépésem óta ez okozza a legtöbb fejfájást és ez okozza a legtöbb gátlást, így tulajdonképpen nagyon sok mindentől szabadulok meg.

Kell ettől több? Hát... majd meglátjuk.

A következő fontos dátum február 21. Ekkor lesz az első előadás. Addig is olvasgatok...